Településtörténet

Nyomtatóbarát változatLevélben küldésPDF változat

A község története

Szentmártonkáta a Káta nemzetség ősi birtoka volt. A település első okleveles említése 1349-ből való. Neve 1426-ban Zentmarthonkatha, 1467-ben és 1474-ben possessio Zenthmarthonkathaya alakban fordult elő.

A Tápió vidék többi településeivel ellentétben a török hódoltság alatt sem néptelenedett el. 1663-ig a Kátay család birtoka, ezután gróf Keglevich Miklósé.

A település legrégibb ismert pecsétje 1700-ból való.

A Rákóczi szabadságharc idején nagy kuruc tábor volt a községben. Az első hazai hírlap, a Mercurius Veridicus 1710. február 8-án tudósít a táborról, majd a fejedelem - aki már 1704-ben is járt itt - négy nappal később innen írta egyik levelét  is. 2004-ben emlékére táblát készíttetett az Önkormányzat és a Községtörténeti Baráti Kör, amely a könyvtár épület homlokzati részén látható. A község 15 katonát adott a kuruc seregnek.

A 18.században, a Battha család segítette az iskolai oktatást, erre a célra még épületet is adományoztak.

Az 1848-49-es szabadságharc idején Battha Sámuelt, Kossuth Lajos kormánybiztosává nevezte ki. Kossuth a tápióbicskei csata után – 1849. április 5-én és 6-án – a Battha-kúriában szállt meg. Emlékét sokáig őrizte – a már kivágott – “Kossuth fa”, és az itt tartózkodását megörökítő – a Hofer Miklós tervei alapján készült – emlékmű. Ez a Tűzoltó utca végén található, melyet szintén az Önkormányzat és a Községtörténeti Baráti Kör állíttatott.

A falut 1839-ben földrengés rázta meg, 1875-ben tűzvész pusztította. Lakossága a 19.század. második felétől kezdődően szépen gyarapodott. 1870-ben 2438, 1960-ban 4734 lakost írtak össze.

Az elvándorlás 1960 és 1970 között volt a legnagyobb. Ez a tendencia 10 év múlva növekedésre fordult. Szentmártonkáta lakóinak száma jelenleg: 5070 fő.

A falu központjában található a Hofer Miklós Ybl díjas építész által tervezett Szentmártonkátai Arany János Általános Iskola, és az ő útmutatása alapján készült új községháza.

Valamint itt helyezkedik el a könyvtár is, melyben 1999. április 30. óta teleház működik, 2004-től pedig eMagyarország pont is, így az intézmény a község helyi információs központja. Az intézmény 2009. október 3-án felvette Szabó Magda Kossuth-díjas írónő nevét. Az épület emeletén – a Községtörténeti kiállítás és a Battha-Kandó emlékszoba mellett – emlékkiállítás található az írónőről.

A községnek 1991-től van helyi újságja. Címlapján az 1700-as pecsét, Marjos Istvánné által rajzolt változata látható.

A község búcsúnapja november 11. Márton napja.

Visszatérő rendezvény a “Falunap”, amelyet szeptemberben tartanak.

Összeállította: Kissné Pásztor Éva