Szentmártonkáta Községtörténeti Baráti Kör

Nyomtatóbarát változatLevélben küldés

A Községtörténeti Baráti Kört – sok-sok előkészítő munka után – 1990. május 24-én 13 lelkes szentmártonkátai lakos közreműködésével alakítottam meg a könyvtár helyiségében.

Milyen céllal jött létre ez az egyesület?

Alakuláskor alapszabályunkban meghatároztuk feladatainkat. Fő célunknak a falu történetének, hagyományainak felkutatását, ápolását tűztük ki. Így a településünk múltjára vonatkozó helytörténeti írásos és fényképes dokumentumok, valamint irodalmi, képzőművészeti emlékek gyűjtését, feldolgozását és ezek közzétételét, kiállítás keretében való bemutatását, elsősorban a falu lakosai számára. Megítélésünk szerint így válhatott valóra Szentmártonkáta kulturális értékeinek, történeti emlékeinek megmentése az utókor számára, természeti környezetének védelme, új értékek létrehozása, új hagyományok kialakítása.

Érdemes volt-e?

Szép és tiszta célokkal indultunk és haladtunk immár negyedszázadon keresztül. Múltunk megismerésével, sikerült új értékeket, hagyományokat kialakítani, emlékhelyeket létrehozni.

Körünk közreműködésével állhat első köztéri szobrunk Battha Sámuelről, Kossuth kormánybiztosáról, a Polgármesteri Hivatal előtt, Kossuth emlékmű a Tűzoltó utca végén, II. Rákóczi Ferenc emléktáblája a könyvtárépület homlokzatán.

Körünk alapító tagja volt néhai első polgármesterünk Karai István. Tagjaink fontosnak tartották, hogy méltóképpen emlékezzenek rá a község lakói, ezért nyertes LEADER pályázatunk keretében elkészíttettük mellszobrát, amelyet a községháza aulájában helyeztünk el. Február 20-át, halálának napját pedig EMLÉKNAPPÁ nyilvánítottuk, így minden évben megemlékezünk első polgármesterünkről.

A felsoroltakkal helyi történeti megemlékezések lehetőségeit teremtettük meg falunkban. Élővé tettük az alvó emlékeket, a nagy idők tanúit idéztük meg, hogy segítségükkel épüljön, fejlődjön közösségünk és községünk.   

Munkánk célja, hogy ne kelljen pirulnunk a következő nemzedékek előtt, az ősök ránk maradt emlékeinek elherdálása miatt.

A hagyományokat folytató szép célok közül fontosnak tartjuk a történeti értékek, tárgyak gyűjtését, és azok kiállítását, amelyet a könyvtár emeleti részén helyeztünk el. Sikerült a falu történetére vonatkozó több írásos, fényképes dokumentációt felkutatni, így például megtalálható II. Rákóczi Ferncnek a szentmártonkátai kuructáborból keltezett levele és Battha Sámuel kormánybiztossá történő kinevezése Kossuth Lajos aláírásával.

Felvettük a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik szentmártonkátai gyökerekkel rendelkeztek, vagy valamilyen módon kötődnek falunkhoz:

Így ismerhette meg a község Battha Sámuel kormánybiztos leszármazottait, Hofer Miklós Ybl díjas építészt és testvérét Hofer Tamást, a Néprajzi Múzeum igazgatóját. 

Így kerestük fel Rudnay Gyula festőművész unokáját, Dr. Rudnay Gyulát. Ismeretes, hogy a festőművész leánya, Halasi Miklós református lelkész feleségeként 10 évet töltött falunkban. Édesapja több festményt is készített falunk utcáiról, tájairól.

Így találkozhatott a lakosság a községünkben született Dr. Gedai Istvánnal, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatójával is, aki sok híres embert (pl. Habsburg György) hozott el hozzánk.

Meghívásunkra visszalátogatott hozzánk a Kossuth díjas írónő Szabó Magda keresztfia és jogutódja Tasi Géza, akinek engedélyével az addig névtelen könyvtár felvehette a Szabó Magda nevet. Tiszteletére körünk kialakította az írónő emlékszobáját.

Sikeresen pályáztunk teleház alapításra, melynek eredményeként 1999-ben a nagykátai térség első teleházát nyitottuk meg számítógépekkel, nyomtatóval, fénymásolóval.

Az elmúlt évek során eredményes pályázatokkal további számítógépeket és berendezéseket nyertünk, amelyeket a falu lakosságának díjmentesen a rendelkezésére bocsátottunk.

Az 1900-1948-ig folyamatosan működő Polgári Olvasókör hagyományát folytatjuk. Ennek fontos eseménye a március 15. alkalmával, nemzeti ünnepünk tiszteletére tartott társas vacsorák rendezése.

Óriási munkával sikerült 2015-ben az első világháborúra emlékezve községi szintű kiállítást készíteni és a felkeresett idős, tapasztalt szentmártonkátai emberek visszaemlékezéseivel, az érintett családtagok és a lakosság segítségével ezeket a közösség számára elérhetővé tenni.

Visszatekintve az eltelt 25 esztendőre, múltunk megismerésével – sokszor kishitű elemzésekkel, ellenérzésekkel is szembeszállva – emlékhelyeket tudtunk létesíteni. Sikerült új hagyományokat teremteni, községünk szeretetében előbbre lépnünk.  Élővé tettük az alvó emlékeket, a nagy idők tanúit megidéztük az egykori dokumentációkból, hogy segítségükkel épüljön közösségünk és községünk lakóinak a szülőhelyéhez való kötődése. Elmondhatjuk: érdemes volt!                                                  

Kissné Pásztor Éva          
Községtörténeti Baráti Kör elnöke